1. fejezet

Késő este volt, amikor Jane Forrest fáradtan belépett a szobája ajtaján. Már tíz hónapja dolgozott Bálint Lajos személyi testőreként. Jane először azt hitte, ez is olyan unalmas munka lesz, mint amikor Fábián Tamásnak dolgozott, de tévedett. Lajos – az öregúrral ellentétben – szinte mindig úton volt, sokszor még a hétvégéket is végigdolgozta. Jane a férfival volt minden percben, amit a háztól távol töltött. A napi 12 órán át tartó megfeszített figyelés nagyon lefárasztotta. Mikor elvállalta, nem gondolta, hogy ennyire ki fog készülni pár hónap alatt. A nőt Horogh úr kérte fel a barátja védelmére azután, hogy Jane kiszabadította az egyetlen gyermekét egy lánykereskedő banda karmaiból. Amikor Lajost megfenyegették, egy percig sem habozott, kit ajánljon a férfinak. Jane először nem vállalta el a megbízást, ám az anyagilag megszorult nő egy nappal később igent mondott a havi nettó 6000 dolláros felkérésre.

Jane lassan az ágyhoz ment, és végigfeküdt rajta. Egy mélyet sóhajtott, és lehunyta a szemét. Sosem gondolta, hogy ilyen keményen meg kell majd dolgoznia azért, hogy az uzsorástól visszavásárolhassa a házát. Az ilyen nehéz napjain mindig azon gondolkozott, mennyivel másabb lett volna az élete, ha nem olyan nagyravágyó.

Újra az a nap jutott az eszébe, amikor a szülei halála után hazatért Amerikából. Az árva fiatal lányt a nagynénje vette magához. Jane a rendőrtiszti főiskola elvégzése után a Pest megyei rendőrkapitányságra került, de egy idő után, otthagyva a rendőrséget, magánnyomozó lett.

Egy kábítószercsempész banda után nyomozott, amikor megismerkedett Csabával, élete szerelmével. Ez volt az az ügy, ami aztán megváltoztatta az egész életét. E miatt kellett meghalnia Csabának, és ez volt az, ami miatt mindenét elveszítette. Ezerszer végiggondolta már, mit csinálna másként, de mindig ugyanarra a következtetésre jutott: semmit. A mai napig biztos volt benne, hogy amikor le akarta tartóztatni Dobó Sándort, az alvilági élet vezérét, és ő benyúlt a zakója alá, akkor az a kattanás, amit hallott, egy fegyver kibiztosításának hangja volt. Jane önvédelemből azonnal lőtt. Bár csak megsebesíteni akarta, de könnyben úszó szemeivel nem látta pontosan a férfit. Remegő kezével elvétette az irányt, és véletlenül megölte Sándort.

Csak később derült ki, hogy nem volt fegyver a férfinél, csak egy eljegyzési gyűrű, amit a nőnek akart átadni. A kis doboz felnyitásának a hangját hallotta, amit abban a felfokozott idegállapotban egy fegyver kibiztosításának vélt. Ez után az ügy után Jane felhagyott ezzel a veszélyes szakmával. Gondtalanul élhettek volna Csabával, ha egy nap fel nem tűnik Sándor őrült testvére, Éva. Elraboltatta a férfit, és négymillió dollár váltságdíjat kért az életéért cserébe. Jane mindenét pénzzé tette, a házára uzsorakölcsönt vett fel, csakhogy visszakaphassa a szerelmét. Miután kifizette a pénzt, Éva a nő szeme láttára agyonlőtte Csabát.

Jane-nek fél évébe telt, mire összeszedte annyira magát, hogy újra munkát tudjon vállalni. Ebben a segítségére volt a szomszédja, Rita is. Ő volt az, aki „meggyőzte”, hogy jelentkezzen egy hirdetésre, amit Fábián Tamás adott fel. A nő csak pár hónapig volt a férfi alkalmazásában. Jane-t ezek után kereste meg Horogh úr azzal, hogy eltűnt a lánya.

A szálak Németországba, egy lánykereskedő bandához vezettek, amit Éva irányított. Miután Jane épségben hazahozta Horogh úr lányát, a férfi egy újabb szívességet kért a nőtől. Így került Bálint Lajos alkalmazásába.

A férfi több életveszélyes fenyegetést is kapott, de eddig konkrét támadás nem érte. Ez persze köszönhető volt Jane lankadatlan figyelmének. A nő mindenhová elkísérte Lajost, egy percre sem hagyta magára, ha kilépett a ház ajtaján. A férfi az első perctől elfogadta Jane-t, és betartotta minden utasítását. Egyáltalán nem zavarta, hogy egy női testőr kezében van az élete, hisz’ tudta, az ország legjobbja vigyázz rá. Lajos tökéletes biztonságban érezte magát a nap minden másodpercében. Jane-t egyedül Lajos felesége, Dia nem fogadta el – ő halálosan féltékeny volt rá, bár idővel megbékélt a testőrnő ottlétével, de a fél szemét mindig rajta tartotta. A másikkal Jane barátnőjét, Ritát figyelte, aki akkor került oda, amikor a testőrnő új biztonsági rendszert szereltetett be a házba. Jane nagyon sokat köszönhetett a szomszédasszonyának, Ritának, aki annak idején többször pénzzel is kisegítette, és kirángatta a mély depressziójából. A testőrnő ezt úgy próbálta meghálálni, hogy a megbízójánál munkát biztosított neki is.

Jane-t a gondolatvilágból halk kopogás rázta fel. A nő kinyitotta a szemét és egy kissé megemelte a fejét, miközben kiszólt. Nyílt az ajtó, és Lajos lépett be rajta. A negyvenes évei közepén járó férfi tíz évet simán letagadhatott volna a korából. A sötétbarna hajában lévő pár ősz hajszál talán még sármosabbá tette az amúgy is jóképű vállalkozót. Az 1,80 magas, sportos testalkatú férfiért rajongtak a nők, de őt ez hidegen hagyta. A feleségén kívül más nem érdekelte. Boldog házasságban éltek, két gyermekük volt, egy tízéves kisfiú és egy ötéves kislány.

– Segíthetek valamiben, uram? – ült fel az ágyon Jane, és végignézett Lajoson. A mindig öltönyben járó férfi most farmernadrágot és egy csíkos inget viselt.

– Igen, Miss. Forrest – felelte csendesen Lajos, aki sohasem szólította a keresztnevén a nőt, ezzel is megadva neki a tiszteletet.

Jane kérdőn nézett rá. Felhúzta a bal szemöldökét, és várta a megkezdett mondat folytatását. A férfi egy ideig zavartan hallgatott, nem tudta, hogy is mondja el, mit szeretne kérni.

– Tudom, hogy nagyon fáradt már így, hétvége felé… – kezdett bele halkan.

– Öt perc múlva a garázsban leszek, ha magának is megfelel – adott választ a még fel sem tett kérdésre.

– Tökéletes! Köszönöm, Miss. Forrest! – mondta Lajos. Megfordult, és kiment a szobából.

– A fenébe! – suttogta a nő, és a fejét a térdére hajtotta. Így maradt pár percig, majd erőt vett magán és felállt. Lesétált a földszintre. Egyenesen a konyhában lévő hűtőszekrényhez ment, kivett egy energiaitalt, majd kisétált a garázsba. Lajos és a sofőr a teljesen lesötétített ablakú BMW mellett álltak.

– Indulhatunk! – szólt oda Rolandnak, a fiatal sofőrnek, és beült a kocsiba. A sofőr kinyitotta a hátsó ajtót, majd miután a ház ura beszállt, becsapta. Körbeszaladt az autón, és ő is beült. Indított, és lassan kigurultak az épületből. Jane kibontotta az energiaitalt, és kortyolgatni kezdte.

– Sajnálom, Miss. Forrest! – szólalt meg csendesen Lajos. A hangjából érződött, hogy tényleg komolyan gondolja.

– Semmi baj, uram! – rázta meg a fejét, és kortyolt egyet a szénsavas italból.

– Holnap reggel átutalom a túlóradíját.

– Ne fáradjon, belefér a fizetésembe! – válaszolta, és megitta az energiaitalt. – Egyébként hová megyünk? – érdeklődött kis idő múlva a testőrnő.

– Az öcsém most jött haza Amerikából, és a barátai szerveztek neki egy meglepetés bulit.

– Értem – bólintott Jane, és a maga részéről lezártnak tekintette a beszélgetést.

– Ön is Amerikában élt, ha nem tévedek.

– Igen – felelte szűkszavúan.

– Melyik államban? – faggatta tovább Lajos.

– Komolyan érdekli? – fordította hátra a fejét a nő.

– Igen – bólintott. – De ha nem akar róla beszélni…

– Nem akarok! – vágta rá.

– Elnézést, Miss. Forrest, nem akartam tapintatlan lenni.

Jane szó nélkül visszafordult, és a szemeit az aszfaltra szegezte. Az út további részét néma csendben tették meg. Lajos látta, hogy a nőnek nincs kedve beszélgetni, ezért nem is erőltette a társalgást.

Nem telt bele sok idő és megérkeztek. A sofőr behajtott az épület udvarára, és megállt a hátsó ajtó előtt. Jane kiszállt. Alaposan körülnézett, miközben körbement a kocsin. Megállt a hátsó ajtónál és várt. Szeme többször végigfutott a környező épületek tetején. Lassan kinyitotta a BMW ajtaját. Egy nagy sebességgel közeledő autó hangjára lett figyelmes. Hirtelen egy kocsi fényszórója villant fel a sötét utcában. Az Audi bekanyarodott az udvarra, és nagy fékezéssel megállt a BMW mögött. Jane benyúlt a zakója alá, közben becsapta a kocsi hátsóajtaját. Nyílt az Audi ajtaja, és egy férfi szállt ki belőle.

– Balázs! – ugrott ki a kocsiból Lajos, és a testvéréhez rohant. A két férfi megölelte egymást. Jane egy mélyet sóhajtott. Kihúzta a kezét a zakója alól, és zsebre dugta. A két testvért figyelte, akik teljesen az ellentétei voltak egymásnak. Míg Lajos családcentrikus, komoly üzletember volt, addig Balázs a nőcsábászok táborát erősítette. Arcra se nagyon hasonlítottak egymásra. Igaz, Balázs is jóképű volt, de Lajos sármja hiányzott az arcvonásaiból.

– Korán jöttem? – érdeklődött Balázs, amikor megpillantotta Jane-t. A szeme furcsán csillogott, miközben jó alaposan végigmérte. – Nem tudtam, hogy te hozod a táncos csajt – mondta, és mosolyogva elindult a testőrnőhöz. – Jó a szerkód. Bilincs is van nálad?

Jane elhúzta a száját, majd Lajoshoz fordult: –...